Zsuzsanna rendkívül széles látókörű, igen művelt asszony volt. A kultúra támogatását egész élete során kiemelt fontosságú feladatának tartotta. Levelezését olvasva írói tehetsége is kitűnik. Jótékonyan segítette a sárospataki, debreceni, nagyváradi, kolozsvári és gyulafehérvári református iskolákat. Messze megelőzte a korát azzal, hogy mindenféle vallásos előítélet nélkül segítette a szombatosokat, a görög keleti egyházat, vagy Apáczai Csere János kolozsvári kálvinista közösségét.

Gazdag mecénási tevékenységéből ki kell emelni a sárospataki kollégium támogatását, hiszen férjével közösen 1621-ben kezdték el az iskola fejlesztését. Új épületeket építtettek, tanárok fizetését vállalták, külföldi tanulmányokat támogattak, saját könyvtárukat felajánlották a kollégiumnak, így egycsapásra a sárospataki iskola könyvtára az ország legnagyobb könyvgyűjteménye lett.  Elkészítették az iskola szabályzatát. Végrendeletében Zsuzsanna komoly összeget hagyott szeretett iskolájára. 

Férje 1648-ban bekövetkezett halála után fiatalabbik fiával, Zsigmonddal visszaköltöztek Sárospatakra. Comenius (1650-1654) új pedagógiai módszereinek segítségével - akit ők hívtak Patakra oktatni -  kora legjobb magyar iskolájává tette a sárospataki kollégiumot.

Kérésének megfelelően Lorántffy Zsuzsanna könyvnyomdát létesített, hogy a tankönyveket és más kiadványokat helyben lehessen megjelentetni. A nagy pedagógus alapvető műveinek egész sora született Patakon, köztük az első képes tankönyv, az Orbis sensualium pictus (Ábrázolt világ).

Lorántffy Zsuzsannának két egyházi tárgyú műve jelent meg nyomtatásban. Ő volt az első magyar nő, akinek nyomtatott könyve jelent meg.